Régebben természetes volt olyan fűtési megoldások, (fűtőtestek) mint a kemence, kandalló, cserépkályha, amelyek többnyire sugárzással adják le a szükséges hőt.
Magyarországon is használatos volt a falfűtés, méghozzá olyan értelemben, hogy a kandallók melegét nemcsak a fűtött helyiségben élvezhették, hanem a ferde és vízszintes kürtőkön keresztül elvezették a hőt más helyiségekhez vagy másik emeletre, az átforrósodott falak pedig ott leadták a távolabb termelt hőt.
A kényelmesebb radiátoros gravitációs, szivattyúsközponti fűtés elterjedése ugyan háttérbe szorította ezeket, de az utóbbi időben ismét előtérbe került a falfűtés, mennyezetfűtés.
Amikor Nyugat-Európában a fűtéssel foglalkozó kutatási-fejlesztési tevékenység során a jobb komfortérzet, a takarékos energiafelhasználás, az egészségvédelem, az esztétika és a korszerű szereléstechnológia szempontjából legalkalmasabb fűtési rendszer kialakítást keresték, ismét előtérbe került a falfűtés mennyezetfűtés.
Működési elv:
Az energiaárak várható, rohamos emelkedése rákényszeríti az építtetőket az egyre jobb hő technikai tulajdonságú épületszerkezetek (külső fal, tetőszerkezet, padlószerkezet, külső nyílászárók) alkalmazására.
A jobb hőszigetelésnek köszönhetően lényegesen kisebb hő vesztesége lesz a helységeknek, ezért kevesebb hőt kell pótolni a helységekbe. Napjainkban már könnyedén megoldható a külső fal belső felületén, a vakolaton belül elhelyezett, alacsony hőmérsékletű fal és mennyezetfűtési rendszerrel történő fűtés.

A fal és mennyezetfűtési rendszerben 30-35C-os melegvizet keringtetünk, szivattyúval. Ennek hatására melegednek fel a felületek. Nem elegendő külső falfelület esetén a rendelkezésre álló padló, mennyezet, tetőtéri ferde síkot és bármilyen más falfelületet számításba lehet venni a hő leadás szempontjából.
Hangsúlyozni szeretném, hogy soha nem arról kell beszélni, hogy padló, fal, vagy mennyezetfűtés, hiszen ezek az építtetői igények és a lehetőségek figyelembevételével egy rendszeren belül együtt is alkalmazhatók, természetesen pontos méretezés alapján.
Sokan azért idegenkednek ettől a fűtésmódtól, mert azt hiszik, hogy nem lehet a falak elé bútort helyezni, vagy nem lehet a falra képeket tenni. Ezzel szemben soha nem a teljes falfelület alá kerülnek a csövek, ezt mindig a tervező, meg a megrendelő határozza meg. Így szabad falfelület is marad, és a képeknek, polcoknak is jut hely. Többen attól is rettegnek, hogy ha beütnek egy szeget a falba vagy lyukat fúrnak, kilyukasztják a csővezetéket, és katasztrófa történik. Ma már ettől sem kell tartani. Az ilyenfajta balesetek ugyanis megelőzhetőek egy úgynevezett folyadékkristályos fóliával, melyet ideiglenesen a meleg falra helyezünk, azon kimutatható a csövek pontos helye a falban, s így azonnal láthatjuk, hova üthetünk szeget. De ha mégis bekövetkezik a baleset, akkor sincs nagy gond, hiszen csak egy 15 cm-es darabon kell vakolatot bontani, és egy speciális javítóidommal elhárítható a hiba.
A falfűtés előnyei:
Kevés energiát használ fel!
Láthatatlan, így nem zavarja a helyiségek berendezését, továbbá igen kellemes hőérzetet nyújt.
Nem foglal helyet, nem korrodálódik, nem lyukad ki, nem kell kézzel szabályozni.
Kombinálható más fűtési rendszerekkel is.

A 30-35C felületi hőmérsékletű, fűtött felületeknek a helyiségben tartózkodó személyekre gyakorolt, sugárzó hatása miatt a hagyományos fűtéshez képest, azonos hőérzet kialakulásához, a helyiség levegőjének hőmérséklete 2–3C-kal alacsonyabb lehet. Az alacsonyabb levegő-hőmérsékletű helyiségekben tartózkodó emberek frissebbnek érzik magukat, növekszik az agy teljesítőképessége. Ez a szempont igen lényeges az iskolákban, munkahelyeken, de a lakásokban is.
A nagy felületű, alacsony hőmérsékletű fűtőfelület lényegesen egyenletesebb, helyiségen belüli hőérzet-eloszlás érhető el.
A helyiség levegő-hőmérséklete függőleges irányban egyenletesebb, mint egy radiátoros fűtésnél.
Nincs olyan alacsony felületi hőmérséklet korlátozás, a hőérzeti problémák miatt, mint a padlófűtés esetén, ezáltal a helyiség felé a fajlagos hőleadás lényegesen magasabb, akár 200–240 W/m2 is lehet. Ez azért lehetséges, mert „nem a falon járunk”, így a melegebb falfelület nem okoz egészségi problémát.
A tagolt felületű radiátorokon megtapadó porszennyeződés elmaradásával csökken a takarítási igény. És az alacsonyabb felületi hőmérséklet miatt a levegőben lévő portartalom is csökken, ez által.
Az egyenletesen alacsony hőmérsékletű fűtőfelületeken nincsenek porcsíkok.
Meglévő, hőtechnikailag problémás épületszerkezetek nedvesedésének, penészedésének megszüntetésére jó műszaki megoldást jelenthet
Nyáron, megfelelő kiegészítőkkel, hűtési rendszerként is üzemeltethető.
Lásd hőszivattyúval történő hűtés menü pontot.

A korszerű, környezetbarát energiaforrások felhasználásához jól illeszthető, mivel alacsony fűtővíz- hőmérséklettel is üzemeltethető. Lásd hőtermelőkmenü pontokat.

A kondenzációs gázkazánok alacsony fűzési rendszerhőmérséklettel (maximum:50’C-os visszatérő hőmérséklet, de lényeg minél alacsonyabb legyen) tudnak energiatakarékosan működni. Lásd a kondenzációs kazánok menü pontot.

A hőszivattyúk legtöbbje +35’C-kos vizet képes előállítani gazdaságosan. az ilyen hőmérsékletű vízet egy jól méretezett falfűtési rendszer, jól tudja hasznosítani.
Lásd a hőszivattyúk menü pontot.

Szolár technológiával, napkollektorokkal nyert energia felhasználás esetén. A tavaszi, őszi időszakban mikor a napnak gyenge az ereje, de még 30-40’C-os vízhőmérsékletet tud előállítani. Az ilyen hőmérsékletű víz felhasználásához szintén az alacsony fűtővíz hőmérsékletre épített energiatakarékos fűtési rendszer tudja megfelelően gazdaságosan felhasználni, az ingyen nyert hőenergiát.
Lásd a napenergia menü pontot.